Oldalak

2011. december 25., vasárnap

11. fejezet

Hatalmas fák tornyosultak előttem, a lábam alatt élénkzöld gyep volt, melyben rengeteg szebbnél szebb virág volt elültetve. A diákok nem szólaltak meg. Mindössze a lombok közt elsuhanó szél, és az az okozta levélmozgás hangját lehetett csak hallani. Meglepően nyugodt volt minden.
Tekintetem többször is körbepásztázta az erdőt, s a körülötte elhelyezkedő kisebb rétet, melyben mi is álltunk évfolyamtársaimmal.
pár perc múlva halk fűropogást hallottam meg az erdő felől. a hang hallatára mindenki kihúzta magát és a lélegzetüket is visszafojtva vártak. Én szokásomhoz híven félkómás fejjel, görnyedt testtartással néztem magam elé, és vártam.
Egyszer csak, mintha a semmiből termett volna elő egy magas, fekete hajú, méregzöld szemű férfi állt előttünk mosolyogva. rögtön felismertem. a férfin mindössze egy fekete fölső, hozzáillő sötét tréning gatya, sport cipő, és egy síp volt. először láttam Doriant öltöny nélkül – és mi tagadás az alantas ruhában is ugyanolyan helyes volt,  mint öltönyben, és valószínűleg mint bármi másban is-
Dorian végignézett mindenkin, majd a tekintete megállt rajtam, mosolya szélesebbé vállt, én pedig hirtelen reakcióként akaratlanul is hátrálni kezdtem.
- Látom sikeresen megérkeztél Carly. Üdvözöllek a Hellgate Constantine Akadémián.
-Öhhm... Hát igen megjöttem...-Vártam h mikor fog nevetni az osztály mert elég furán jött ki ez a beszélgetés...főleg a mondat közepén elcsukló hangom.
-Rendben- biccentett -Ma az első feladatotok 10 kör futás a pálya körül.
Hitetlenkedve néztem körül. Egy átlag tornateremnél kétszer nagyobb volt ez a „pálya” és tíz kört kellett futni. Futni! Vagy fasiszták vagy rosszul mondta és véletlenül ötből tíz lett.
Dorian felemelte a mutató ujját és egy körbe mozgatta. Mindenki jobbra fordult és futásnak eredt.Mindenki futott! Nem kocogtak hanem sprinteltek.
-Tíz kör?-Az első körét futotta mindenki amíg én megrökönyödésemnek adtam hangot.
-Tíz kör.-Válaszolta Dorian - Addig nem engedlek el amíg mindenki lenem futotta a tíz kört.
 -De hát...ez...-kerestem a megfelelő szót-szadista dolog.Tíz ilyen nagy kört nem lehet lefutni főleg hogy nem lehet megállni.
-És kimondta h nem lehet megállni?
-Miért meglehet?
-Igen! Ha lefutottad a tíz kört.
A többiek a harmadik kört futották amikor rávettem a lábaim arra hogy egymás után rakják egymást ráadásul gyorsan hogy futás szerűnek látsszon.
-Amíg Miss Helsing le nem futja a tíz körét mindenki fut.
-De hát még csak most kezdte.-Értetlenkedett az egyik lány aki valószínű a végét futhatta.
-A büntetés mindenkire vonatkozik!
És innen csend volt kivéve pár rossz indulatú felmordulást.
Próbáltam gyorsítani a tempón de az izmaim tudatták velem hogy elsatnyultak a lustaságomban.
Két kör után az az érzésem volt hogy lefekszem a földre és meg hallgatom a leszidást ami arról szól hogy gyenge vagyok.
-Azt hittem hogy erősebb vagy ennél Carly. Húzz bele! Látni akarom, hogy hol ér véget a teherbírásod
-Maga szadista - Ordítottam rá és növelni kezdtem a tempót-Egy kibaszott szadista!..
Így futottam végig a tíz kört.Doriant szidtam félig halkan félig ordítva.
Tudtam hogy ezért kapni fogok. Amikor lefutottam kidőltem a fűben és vártam a dicséretet hogy ez igen Carly szép volt.Ehelyett Dorian azt mondta hogy vár órák után az irodájába és álljak fel gimnasztikázni.
Ez őrült!-Ezzel a gondolattal ugráltam végig a majdnem 10 percet. Amikor beronthattam az öltözőbe végig feküdtem egy padon és úgy vártam a gonosz megjegyzéseket. Valakin amúgy is leakartam vezetni a dühöm. De mindenki békén hagyott.
Aztán egyszer csak kivágódott az ajtó és valaki ordítani kezdett :
-Melyik az a Miss Helsing?-Nagyon orr hangja volt ami idegesített.
Lusta voltam válaszolni ezért csak a kezemet emeltem fel.
-Hogy nem szégyelled magad!-fojtatta –Ülj fel ha hozzád beszélek.
Felültem és rámeresztettem a szemem.Két tipikus ribanc állt előttem egy fekete-szőke meg egy barna ringyó.
-He?-kérdeztem
-Azta! Majmok egyen ruhában.-Mondta Atalja. Bevallom jó poén volt.
-Noss...-Aha! a barnának volt orr hangja! -42 kört futottam a te emberi tempód miatt.Ha még egyszer ilyen lesz kikaparom a szemed.
-Noss...-kezdem utánozni a lány rettentő irritáló hangját-Először is kezd előröl a mondani valód mert semmit nem értettem másodszor pedig állj arrébb mert ha a hallásom tönkre ment legalább a látásom maradjon meg.
-Noss... nem én tehetek a hangomról...Sövényorrferdülésem van.
-Azt a kurva. Én ilyen betegségről még nem halottam.Ugye nem fertőző? Vagy rosszul értettem és a sövényed orrának van valami gondja.
-Hmmm...Nagy a szád ahhoz képest hogy itt egy senki vagy és nem is leszel több.
-Lehet hogy egy senki Vagyok,de többet érek mint te és ha nem baj órám lesz tehát öltözök.Köszönöm ezt az eget rengető orr hangú beszélgetést  és most Csók.
Jelentőségteljesen elfordultam.Halottam ahogy dobbant egyet és elindul. A barátnője lehajolt hozzám és megkocogtatta a vállam.Ránéztem.
-Mi nem szeretjük a balhét.-Igazán kellemes hangja volt egy ribanchoz képest.Amin meglepődtem hogy fekete szemében semmiféle félelmet nem láttam.-Ne akard hogy ellenség legyél mert itt nem tűrjük azokat.Lehet,hogy itt bátyád,lehetsz kis kedvenc de közénk soha nem fogsz igazán tartozni.-Kiegyenesedett és hangosan még hozzá tette-Jó tanács: Nem mindig mi vagyunk a legnagyobb veszély.Nem kérem hogy vigyázz magadra mert leszarom,de velünk inkább ne kezdj.
-Elexa!-ordított barna barátnője-Siess!
A lány elfordult és elsietett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése